Hadarás - Miért beszél gyorsan a gyerek?

Hadarás - Miért beszél gyorsan a gyerek?

Miért beszél gyorsan a gyerek?

Sok szülő érti nehezen gyermeke hadaró beszédét, és felteszi a kérdést, vajon miért beszél gyorsan a gyerek.

Sok szülő érti nehezen gyermeke hadaró beszédét, és felteszi a kérdést, vajon miért beszél gyorsan a gyerek. Bár a hadaró beszédnek több oka is lehet, foglalkozzunk ezek közül néhány a nevelés tárkörébe tartozóval, melyek ismeretében anya, apa, az óvónő vagy a tanár is javulást érhet el gyereknél beszéde érthetőségében.

Bár jó tudni, de mint szülő vagy pedagógus nem sokra mennél azzal, ha megkapnád a választ a „Miért hadar a gyerek?” kérdésre. Ez nem elég. Arról is szó lesz, miként segíthetünk abban a gyereknek, hogy olyan beszéd-sebességet alakítson ki, amelyet már jól megértenek óvoda- vagy osztálytársai, szülei és más felnőttek is.

A második legfontosabb ok

Azért kezdjük a második legfontosabbal, mert ez a legnyilvánvalóbb. Ha egy négy vagy öt éves gyereket hallasz hadarni, akkor a legelső kérdés az, hogy ki beszél még gyorsan a családban. Néha senki sem, és akkor már ugorhatnánk is a leggyakoribb és legfontosabb okra, de még ilyenkor is érdemes tovább kutakodni; nincs-e egy másik, családon kívüli felnőtt vagy gyerek, aki maga is hadar?

Ha sem anya, sem apa nem beszél túl gyorsan, akkor van-e olyan nagyszülő, más rokon, aki elég sokat van a gyerekkel és hadar? Régóta ismert, hogy a felnőttek viselkedése, példamutatása vagy annak hiánya, meghatározó a gyereknevelésben. (Csak megjegyzem, hogy a jó vagy rossz példa 10-szer jobban hat, mint a szavakkal való jóra nevelés.)

Ha apa vagy anya gyorsan beszél, akkor ez minta a gyerek számára arra, hogy így kell beszélni. Mások is mintát jelentenek neki. Néha nem a felnőttek közül kerül ki a „gyors beszélő”, hanem az iskolai vagy óvodai közösségből való olyan gyerek az, akihez a gyerekünket baráti szálak kötik.

A főszereplő a „figyelem”

Egy olyan beszélgetésnek, amiben mindkét fél jól érzi magát, elengedhetetlen része a figyelem. Normális esetben, amikor valaki valaki beszél hozzánk, akkor figyelünk rá, a beszélgetést indító pedig még igyekszik megszerezni a figyelmünket, hogy át tudja adni a gondolatait úgy, hogy meg is értsük.

A gyereknevelés oldaláról nézve a legfontosabb tényező a hadarás mögött az, hogy a környezete nem figyel elég türelmesen a gyerekre akkor, amikor az éppen beszél.

Ha a gyerek ahhoz szokik hozzá, hogy anyának, apának nincs ideje végighallgatni őt, akkor az azt jelenti számára, hogy kevesebb idő alatt kell elmondania, amit szeretne. Ezért gyorsítja a beszédét. Ezzel a gyorsítással együtt jár az is, hogy a rövidebb idő alatt nem tudja olyan szépen formálni a hangokat. A végeredmény egy kevésbé érthető gyors beszéd.

Nem a gyors beszéd az egyetlen olyan probléma, aminek hátterében gyakran az elegendő figyelem hiánya áll, de ez tipikusan olyan, amin a szülő vagy más felnőttek gyorsan tudnak változtatni.

Mit tehetsz, mint szülő?

Mai társadalmaink rendkívül felgyorsultak. Gyors ébredés, készülődés, rohanás a munkahelyre, este valahogyan összefut a család, vagy mindenki fáradtan ledől, hogy őt mára már hagyják békén.

Amikor a gyerek azt mondja, hogy „Anya!” vagy „Apa!”, akkor azzal a figyelmünket kéri ahhoz, hogy elmondhassa, amit szeretne. Ez a kommunikáció kezdeti lépése az részéről. Érthető, hogy amikor valahová időre megyünk, akkor gyakran nincs mód arra, hogy végighallgassunk valakitől egy hosszú történetet. Az, hogy néha ez a helyzet, még nem teszi a gyereket gyorsan beszélővé.

Adódik azonban olyan helyzet, és a szülőnek törekedni is kell ilyen helyzetekre, amikor van idő teljes figyelemmel meghallgatni a gyereket. A helyzetek mennyisége a lényeg. Többségében türelmesen végighallgatjuk őt, vagy rendszeresen csak futtában fogadjuk be egy töredékét annak, amit mondani akar? Látja rajtunk, hogy figyelünk rá, vagy rendszeresen azt tapasztalja, hogy siettetjük mondandója közben?

A hadarás később is helyrehozható?

Van jó hírem is. Ha igaz rád, hogy általában nem hagysz elég idő arra, hogy a gyerek akár lassan, akár a szavainak lassú keresgetése, akár saját gondolatai között való elkalandozása ellenére siettetés nélkül adja át neked mondandóját, akkor ezt helyre tudod hozni. Az igaz, hogy a beszéd szempontjából kiemelkedő fontosságú az egy és másfél éves kor közötti időszak, de később is van módod helyrehozni.

Bár kissé tovább tart, de akár 5 éves korban vagy akár sokkal később is segíthetsz a gyereknek javítani a gyors beszéd tendenciáján. Igyekezz megragadni minden olyan alkalmat, amikor a gyerek beszélgetést kezdeményez, és ilyenkor mindegy, hogy mennél már a konyhába vagy a garázsba, állj meg és figyelj rá úgy, mintha semmi dolgod nem lenne. Ha ebben kitartó leszel, akkor néhány hónap leforgása után tapasztalod majd a javulást.

A figyelem hiányában kialakult hadarás egyébként még felnőtt korban is kezelhető, ha az illető egyén felnőtt környezete összehangoltan törekszik erre.

Több gyerek a családban

A gyors beszédet erősítő hatása van annak, ha közel hasonló korúak a gyerekek a családban. Ekkor ugyanis nem csak a szülőtől, hanem egymásól is figyelmet szeretnének kapni. Ilyenkor figyelhető meg, hogy egymás szavába vágnak, nem figyelnek egymásra.

Ha neked is két vagy több hasonló korú gyereked van, akkor érdemes átbeszélni a gyerekekkel egy mindenki számára elfogadható szabályt arra, hogy amikor valaki beszél, akkor a másik figyelemmel hallgatja szavait.

Gyereknevelési szeminárium 2019. szeptember 26.

Legyetek tekintettel arra, hogy a kisebb gyerekek nehezebben szerzik meg a figyelmet a beszélgetéshez, mert a nagyobbik általában gyorsabban, míg a kisebbik késlekedéssel mondja ki, hogy „Anya!” vagy „Figyeljetek!” Számára tehát extra lehetőséget kell biztosítani beszélgetés kezdeményezéséhez. Amire különösen ügyelj, az az, hogy amikor az egyik gyereked mondandójára figyelsz, akkor ne hagyd, hogy a másik közbevágva magához ragadja a figyelmedet.

Ismerünk olyan gyereket, és felnőttekkel is találkozunk, akiknek be nem áll a szájuk. Ennek a jelenségnek is gyakran a hiányzó figyelem az oka, valamint az, hogy akihez beszél, az nem adja elég pontosan a tudtára, hogy pontosan megértette, amit mondani akart.
A testvéri helyzethez hasonlóan a gyermekközösségek is erősíthetik a hadarást, mert egy óvodai csoportban vagy egy iskolai osztályban is mindenki szeretné, hogy meghallgassák.

A csönd nem egyenlő a figyelemmel!

Tanárok, tanítók, óvónők nem véletlenül fektetnek hangsúlyt a foglalkozásaikon arra, hogy megtanítsák a gyerekeknek, hogy „csöndben vagyunk”, miközben a másik beszél. A „csöndben vagyunk” vagy „hallgatunk” azonban nem a megfelelő kifejezések. Pontosan azért nincs csöndben, és azért nem hallgat, mert nem ad figyelmet a másik gyereknek.

Manapság elég sok a tárgyi jellegű vagy lexikális tananyag, legalábbis aránytalanul sok időt vesz el egy tanártól ahhoz képest, hogy mennyi emberi, nevelési célú beszélgetésre van ideje a diákjaival. Elég igazságtalan dolog tehát, hogy ezért a tanár sem adhat elegendő figyelmet, és cserében ő sem kapja vissza a figyelmet a diákjaitól, amikor tanít. (Ettől még a dolog java része otthon dől el.)

Persze sok lelkes vagy tapasztalt tanár különböző technikákkal eléri, hogy az óráin csönd legyen, s ez legalább abban segít, hogy az érdeklődő diákok haladhassanak. Ettől azonban a csöndben ülő még nem biztos, hogy figyelmet is ad. Sok helyzetben egyébként nincs is szükség teljes csöndre, mert a témára irányuló figyelem néha munkazaj mellett is megvalósul. Ez a jelenség és diákok iskolai órák alatti viselkedése persze már egy másik, összetettebb történet.

Mikor kérjük logopédus segítségét?

A gyors beszédet nem megakadályozni vagy gátolni kell, mert azzal csak romlik a helyzet. Nincs abban semmi szégyellni való, ha egy szülőnek külső segítségre van szüksége. Ha otthon nem érünk el javulást és kifutunk az időből, akkor jobb ha logopédushoz fordulunk.

Ha a gyerek gyorsan beszél és ez nem javul, akkor további más beszédproblémák is adódnak belőle, például kihagy szavakat a mondandójából. A kommunikáció minősége nagyban kihat a megértésre és saját maga másokkal való megértetésre, így más gyerekekkel, tanáraival való viszonyára is.

Nem beszéltünk itt születési rendellenességből következő vagy más testi eredetű hadarásról. Ezekkel érdemes igen hamar logopédushoz fordulni, hogy mint szülő, a legmegfelelőbb tanácsokkal, technikákkal felvértezve segíthesd gyermeked beszédfejlődését.

Novák Ferenc
társ a nevelésben

Feliratkozás a gyereknevelésről szóló pedagógus hírlevélre
Feliratkozás a gyereknevelésről szóló pedagógus hírlevélre
Szólj hozzá!

Maradjunk kapcsolatban

Gyermeknevelés - Közösségi Média

Kategóriák