Az Iskolai Agresszió Kezelése 1. rész

Az Iskolai Agresszió Kezelése 1. rész

Az iskolai agresszió kezelése – I. rész

Az iskolai agresszió rengeteg diák és pedagógus életét keseríti meg folyamatosan vagy alkalmanként. Ez egyre súlyosabb probléma, ami a családra is kihat.

Az iskolai agresszió rengeteg diák és pedagógus életét keseríti meg folyamatosan vagy alkalmanként. Ez a jelenség nem új, de egyre súlyosabb probléma, ami az iskolán túl, a családban is érezteti hatását. Ebben az első részben az iskolai agresszió három főcsoportjával foglalkozunk (A következő részben a jellemzően agresszív diák viselkedésének hátteréről lesz szó, a harmadikban pedig arról, miként szüntethető meg ez a viselkedésminta a gyakorlatban.)

Jogos az elvárás, hogy ne kezeljük, hanem inkább szüntessük meg az iskolai agressziót, hiszen sok-sok tanár folyamatosan kezeli már hosszú ideje. Egy maximalista hozzáállás azonban könnyen juttathatná a cselekedni kívánó tanárt oda, hogy inkább mégse tegyen semmit, ha az egészet nem képes megváltoztatni. Ezzel szemben: bármekkora haladás megéri, ha annak az eredménye az, hogy az iskolai agresszió mennyiség vagy intenzitása csökken.

Elmélettel “tele a padlás”, tehát az okok szétválogatása után a legfontosabb a gyakorlatban használható megoldás ismertetése lesz. Annak érdekében azonban, hogy nevelési megoldásokat olyan helyzetekre alkalmazzunk, amelyekre azok tényleg működnek, előbb ránézünk még kétféle oldalról arra a problémára, amit iskolai agressziónak nevezünk.

Az iskolai agresszió kezelésének három oldala

Az iskolai agresszió csökkentését érdemes három oldalról megcélozni. Ezek közül az egyik a teljes iskolára vonatkozó tennivalók, a második az osztályközösségekre vonatkozó megoldások, a harmadik pedig a jellemzően agresszív diákokkal való egyéni foglalkozás.

Mivel a jellemzően, tehát nem ritkán, hanem ismételten agresszív gyerekek állandóan negatív mintát mutatnak a többi diák számára, ezért a leggyorsabb eredmények ezen gyerekek agresszív viselkedésmintájának megszüntetéséből származnak.

Az alábbiakban ezért erről a leghatékonyabb oldalról lesz szó, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene osztály vagy teljes iskolai szinten is megtenni a lépéseket az iskolai agresszió kezelésére. Ráadásul ha nem rövid távra tervezzük az iskolai viselkedés enyhülését, akkor a három oldal javításának érdemes megközelítőleg egy időben nekiállni.

Mit kezdjünk az agresszív diákkal?

Tanárként már kaphattunk annyiféle tanácsot erre a problémára, hogy könnyen zavarba kerülhetünk, amikor azok szinte ellentétesek. Elég messze áll ugyanis egymástól az a nézet, miszerint legjobb egy agresszív gyereket egyszerűen eltávolítani a közösségből, és a másik, melynek lényege az, hogy az agresszív gyerek ugyanannyira elszenvedője a tetteinek, mint azok, akikkel szemben fellép. Nem megyünk most egyik szélsőség irányában sem.

Az iskolai agresszió nem kezelhető kirekesztéssel. Az iskolai vagy osztályközösségre terhet jelentő, agresszív viselkedést mutató gyerekek elkülönítése rövid távon lehetővé teheti a munkát egy osztályban, azonban az agresszió akkor szüntethető meg tartósan, ha segítünk az agresszív viselkedésmintából maguktól kitörni képtelen diákoknak. Ha ezt nem tesszük, akkor az agresszív viselkedésű gyerekek végül agresszív csoportot vagy csoportokat hoznak létre, melyek szétzilálják a közösséget.

Hirdetés

Pedagógus Konferencia - Virágozz és Prosperálj Alapítvány

Természetes, hogy a pedagógus megvédi a rábízott, nem agresszív diákokat, de legalább közép vagy hosszú távon érdemes lépéseket tennie azért, hogy segítségével az agresszív viselkedésmintát kitartóan követő diákok kitörhessenek abból az ördögi körből, melynek lényege, hogy újra és újra bebizonyítják, hogy az agresszió számukra sikeres megoldás a problémákra.

Sok tanár tapasztalta már, hogy az agresszív diákokra újra és újra rengeteg időt pazarol.

Tulajdonképpen a tanár az ideje akár 80%-át ezekre a diákokra fordítja, és csak ideje 20%-a jut a közösségibb viselkedést mutató többségre.

Ez elég igazságtalan dolog, ráadásul azt a 80%-nyi időt rendszeresen újra és újra „igénylik” az agresszív gyerekek, és ennek az ördögi körnek mintha sosem lenne vége. Ha már időt kell fordítanunk az agresszív diákokkal való törődésre, akkor nem lenne jobb úgy tenni ezt, hogy végleg kezelődjön a dolog, és ne kelljen minden héten ugyanabba a folyóba lépni?

Mielőtt az agressziót, mint viselkedési mintát kezelnénk

Ha nem jól állapítjuk meg valamiről, hogy mi azzal a baj, akkor könnyen félrekezelhetjük a dolgot. Bár elég távoli analógia, de még egy autónál sem mindegy, hogy a zörgő hang honnan jön, mert elég felesleges szétszerelni a motort, ha a zaj a kipufogóból érkezik, ráadásul nem is szűnik majd meg a jelenség.

Mielőtt az agressziót, mint környezeti vagy nevelési okokból származó viselkedésmintát azonosítanánk, és ennek megfelelően kezelnénk, meg kell győződni arról, hogy az agresszió nem más, ezeknél sokkal egyszerűbben kezelhető okokra vezethető-e vissza.

Nem foglalkozunk születési rendellenességre visszavezethető okokkal, így az agresszió okai között csak három főcsoportot említünk:

  • testi eredetű
  • tanulásból származó
  • környezettől és neveléstől függő

Ezen írás fő témája a környezettől és neveléstől függő agresszió kezelése, mivel az egyrészt sokkal gyakoribb csoport, másrészt az agresszív iskolai viselkedés okai közül sokan erről gondolják leginkább, hogy nehéz vele mit kezdeni. Mielőtt azonban egy agresszív gyereknek nevelési eszközökkel igyekeznénk segíteni, zárjuk ki a testi eredetű okokat.

Testi eredetű

A gyerekek átmenetileg agresszivitást mutathatnak, ha éhesen érkeznek az iskolába vagy tanítás közben megéheznek, és akkor is, ha nem megfelelő tápanyagtartalmú az étel, amit fogyasztanak. Az osztályfőnök jól teszi, ha egyezteti a szülőkkel, hogy a gyerekek egyenek iskolába indulás előtt, vagy ha akkor még nem éhesek, legalább legyen náluk ennivaló, amit közvetlenül tanítás előtt, akár az iskolában megesznek.

Ha a szegénység az akadálya annak, hogy a gyerekek megfelelően táplálkozzanak, akkor szükség lehet valamilyen társadalmi szervezet vagy állami segítség igénybevételére. Az ilyen problémát az osztályfőnök egymaga ritkán tudja megoldani, ezért mögé kell állnia az iskola igazgató közbenjárásával a polgármesternek, vagy más, megfelelő hatókörrel rendelkező hivatalok, társadalmi szervezetek vezetőinek.

Túl sok cukros étel, édesség, üdítő, energiaital szintén agresszív jelenségek forrásává válhat. Az ilyen „táplálékok” tehát egy egyéntől függő mennyiség felett nem csak fogászati nézőpontból károsak. Az ilyen ételek mennyiségének kordában tartását szintén a szülőkkel kell egyeztetni.

Ugyancsak ingerültséget, agresszív viselkedést okozhat, ha a gyerek álmos, nem alszik eleget. Az ebből származó agressziót szintén nem viselkedésmintának, hanem életmódból származó következménynek kell tekinteni. A szülőkkel egyetértést kell kialakítani arról, hogy a gyerekeknek korosztályuknak megfelelő módon, elegendő mennyiségű alvásra van szükségük.

Az agresszió lehetséges testi forrásai közül negyedik a betegség és más testi okok, különösen a fájdalommal járók, például fejfájás és fogfájás. Ezek kiküszöbölésének módszerei szintén nem ismeretlenek a pedagógusok előtt, azonban ehhez is kapcsolatban kell lenni a szülőkkel.

Érhető, ha erre most egy tanár azt mondja, „Mit tegyek, ha a szülő be sem jön az iskolába?” Arra léteznek kommunikációs megoldások, hogy miként közelítsük a szülőt az iskolához, és hogyan érjük el kitartó munkával iskolai szinten, hogy minél több szülő jöjjön el fogadóórára vagy szülői értekezletre. Ennek részletezése eltávolítana most minket a fő témától, de a cikk szerzője szívesen áll a kíváncsiak rendelkezésére.

Tanulási okok

Az agresszív viselkedés csoportjai közül az első nem testi eredetű a tanulásból, a tanulási kudarcokból, behozhatatlannak tűnő lemaradásból, stb. származó ingerültség. Akárcsak a testi eredetű, általában ez is átmeneti jellegű. Az agressziónak ez az oka speciális tanulási és oktatási technikákkal megelőzhető, megszüntethető.

Környezeti és nevelésből vagy hiányából származó agresszivitás

A környezetből származó, a nevelés módján vagy hiányán alapuló agresszív viselkedési minták meglehetősen tartósak lehetnek, az agresszió forrásának fő csoportját alkotják. Az ilyen viselkedésminta is megszüntethető azonban a pedagógus körültekintő, módszeres és kitartó munkájával. Természetesen sokkal könnyebben kezelhető, ha a szülő is szembenéz a problémával és segít a megoldásban.

Az agresszív viselkedés, mint hiány-jelenség

Az agresszív viselkedés mögött olyan hiányzó dolgokat találunk, mint például a következők:

  • A felnőtt környezet gondoskodásának hiánya
  • A felnőtt környezet példamutatásának hiánya
  • A gyermek környezet példamutatásának hiánya
  • A szabályok hiánya
  • A szabályok ismeretének hiánya
  • A szabályok megértésének hiánya
  • Értelmes és jó célok hiánya
  • Nincs cselekvés a célok irányában
  • Tisztességes győzelmek és jól viselt vereségek hiánya
  • A gyerek saját etikai szintje

Egy rendszeresen agresszív gyereknél teljesen felborult a jó és a rossz dolgok értékrendje, és sajnos a szabályok ismertté tétele és megismertetése sem elég már ahhoz, hogy kihozzuk őt az agresszió körforgásából.

A cikk következő részében azzal foglalkozunk majd, hogy mi van a jellemzően agresszív gyerek viselkedése mögött, hogyan gondolkodik ő. Ennek ismerete ugyanis elengedhetetlen a gyakorlatias megoldásokhoz.

Szerző:
Novák Ferenc
társ a nevelésben

Iskolai elfogadás program az agresszió csökkentésére
Iskolai elfogadás program az agresszió csökkentésére
Szólj hozzá!

Maradjunk kapcsolatban

Gyermeknevelés - Közösségi Média

Kategóriák