Korreguláció - Gyermeknevelés szótár

Korreguláció - Gyermeknevelés szótár

Koreguláció

Mit jelent a koreguláció?

Együtt-szabályozást, ami annak gyakorlata a gyermeknevelésben, hogy a felnőtt segít a gyereknek megnyugodni olyan helyzetekben, amikor erre ő egyedül még nem képes.

Eredet

ko- (latin: co- / con-): Jelentése „együtt”, „össze”.
reguláció (latin: regulatio / regulare): A regere (irányít, kormányoz, igazít) igéből származik, jelentése szabályozás, irányítás.

Csecsemő

A gyermek egyéves koráig a főszerep leginkább a szülőé, és úgy néz ki, mintha teljesen a szülő szabályozna a gyerek helyett. Valójában azonban létezik olyan apró zaklatottság még a 3 hónaposnál is, hogy a csecsemő felriad, hüppög egy kicsit, majd kicsiny, de már a kezdetektől is létező önnyugtató képességével úrrá lesz a helyzeten és elcsendesedik. Ekkoriban a koreguláció eszközei (a teljesség igénye nélkül) ezek: beszélsz hozzá, megérinted, más irányba helyezed a testét, csendesebb, nyugodtabb helyre viszed, öledben tartod vagy más módon magadhoz közel, lassú mozgással nyugtatod, ringatod.

Egyéves

Egy éves kortól a gyerek már több mindenre reagál, de még mindig csak ritkán képes megnyugtatni magát. Ekkoriban a „reagál” azt jelenti, hogy a gyerek észleli azt, ami történik vele, és válaszol rá, de ebben még kevés tudatosság fedezhető fel.
Odafordul, ha beszélnek hozzá, megnyugszik egy időre, ha felveszik, sírással jelzi, hogy baja van, kapaszkodik, odabújik. Tiltásra megáll egy pillanatra, de nem sokáig és nem azért, mert kialakított erről valamiféle egyetértést. Inkább azért, mert a tiltás sebessége vagy szokatlan hangneme kizökkenti őt a szokott körülmények közül.

Kétéves korig

A koreguláció egy és kétéves kor között főleg a együttérzés kifejezésével és továbbra is sok alkalommal testi közelséggel történik, például: „Itt vagyok, mi történt?”- mondja a szülő és ölbe veszi. Ledől a torony, amit épít és a gyerek mérges lesz, akkor a szülő ilyesmit mond nagy csodálkozással: „Nahát! Ez ledőlt! Tegyük vissza újra!” Ha pedig a gyerek túlpörög, akkor a szülő másra vagy távolabbra helyezheti a figyelmét vagy témaáthelyezéssel oldja meg. (Témaáthelyezés: ideiglenesen mással foglalkozni, mint ami a cél.) Ebben az időszakban továbbra is sok esetben működik az együtt-szabályozásban, hogy a szülő halkan beszél hozzá, ölben tartja, ringatja.

Kétéves

Kétéves kortól a szülő már inkább együtt szabályoz a gyermekkel. Kevéssel kétéves kor előtt már megjelenhet a gyereknél a düh, ami megfigyelhető például játékkal való sikertelen próbálkozásánál. Kétéves gyereknél ha a szülő miatt dühös, a szülő akkor sem hagyja, hogy bántsa őt, de mellette marad és készen áll arra, hogy nem agresszíven átölelhesse, ha igényli. Jól működnek a sajnálkozó, együttérző kérdések: „Mi a baj?”, „Segíthetek valamiben?”, „Szeretnél hozzám bújni?”
A gyerek dühe nem indok arra, hogy a szülő lebontsa az ekkoriban már létező korlátokat. Azok tehát továbbra sem átléphetők. A gyerek nem szokhatja meg, hogy dühe lebontja a szabályokat.

Kattints a képre és szerezd meg a könyvet!

Hároméves

Hároméves kortól sok gyerek tanítható arra, hogy kisebb-nagyobb mértékben szabályozza magát. Alkalmassá tehető arra, hogy felismerje és szabályozza az érzelmeit és a viselkedését, s ezzel csökkenthető a koreguláció szerepe. Ekkor is van azonban koreguláció, csak az már inkább tanításban jelenik meg. Alapvető érzelmek megnevezése és jelentése jól tanítható már azon a módon, hogy mesehősökkel vagy valós személyekkel kapcsolatban a szülő jelzi a gyereknek, hogy azok milyen érzelmet mutatnak éppen. „Látod? Az a mókus a képen szomorú.”, „Az a bácsi nagyon mérges, aki ott lengeti a karját!”

Négyéves

Három és négyéves kor körül jól működik az együttgondolkodás, amit vezetett gondolkodásnak is neveznek. „Álljunk meg egy pillanatra? Mit tehetnénk most?” vagy „Mit tehetnél, hogy jobban érezd magad?” Sok évtizedes szokás ellenére is érdemes kerülni azt, hogy zaklatott gyerek érzelmét megnevezed a gyereknek. Ehelyett kérdezd a gyereket az érzelemről, mert akkor vállal majd felelősséget érzelmeiért és viselkedéséért: „Mit érzel?” Ha vannak érzelemkártyái vagy matricái érzelmekről, akkor azok is alkalmasak arra, hogy megkérd: „Vegyél elő egy kártyát, ami mutatja, hogy mit érzel!”

Szülői GPS
Szülői GPS Problémamegoldó Könyv
Szülői GPS Problémamegoldó Könyv

Agresszív a gyereked?

A szerzőről

Maradjunk kapcsolatban

Gyermeknevelés - Közösségi Média

Kategóriák