A megfélemlítés (angol szóval bullying, hasonló értelemben használatos még: terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, szadizás, kötekedés). Olyan ismétlődő viselkedést jelent, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti hatalmát igyekszik kialakítani vagy megerősíteni, az „erőegyensúlyt” ezáltal megszüntetve. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet társas és/vagy fizikai befolyást. A megfélemlítés áldozatát gyakran célpontnak nevezik. (Wikipédia)
Magyarországon a gyerekek 25%-a mondta azt, hogy bántalmazták valamilyen módon a társai az iskolában, 36%-uk pedig arról számolt be, hogy részt vett verekedésben az elmúlt egy hónapban. A magyarországi diákok több mint fele azt nyilatkozta, az elmúlt időszakban bántalmazták vagy részt vett verekedésben. (Unicef tanulmány, felmérés)
Megfélemlítés
A szekálás vagy megfélemlítés nem csak fizikai térben, az iskolaépületekben jelenik meg, hanem az internetes térben is gyakran előfordul.
A cyberbullying, vagy más elnevezéssel cyber megfélemlítés egy új típusa az elsősorban tinédzser korúak közt tapasztalható iskolai kiközösítésnek, ami durvább csúfolódásokból, kárörvendésből és fenyegetésekből álló, az áldozathoz elektronikus úton eljutó üzenetek sorozatát jelenti, melyet egyetlen, vagy több felhasználó visz véghez. (Wikipédia)
A digitális világban a terrorizálók erőszakos, bántó és megalázó szavakat, és képeket küldenek az áldozatnak egy gomb megérintésével. A számítógépes zaklatás Kutatóközpont meghatározza az internetes zaklatás, mint „szándékos és ismételt kár számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikus eszközök használatával.
”Van azonban erős kapcsolat az online zaklatás és a személyes zaklatás között.”
A tanulmány több mint 100.000 résztvevővel történt az Egyesült Királyságban, mely eredményeképp például nagyon kevés a tapasztalat internetes zaklatásra fizikai zaklatás nélkül.” (Unicef tanulmány, felmérés)
A cyberbullyinggal kapcsolatos legtöbb eset offline közösségi problémákból indul” – magyarázza a szakértő. „A Kék Vonal telefonvonalain, illetve chatszobájában leggyakrabban olyan történetekkel találkozunk, ahol az offline nem megoldott konfliktusok, például egy szakítás, amibe az egyik fél nem tud beletörődni, fordul át online zaklatásba. Az iskolai kiközösítés, az osztályon belüli bántások a világhálón folytatódnak. Így az áldozatok egész napos iskolai gyötrése a kicsengetés után sem ér véget. Kisebb számban, de arra is van példa, hogy a zaklató vagy a rosszindulatú csábító és kiszemeltje csak virtuálisan ismerik egymást.” (Digitáliscsalad.hu)
Néhány demonstráló videó, melyet érdemes a gyerekekkel megosztani:
https://www.kek-vonal.hu/index.php/hu/filmjeink
https://www.youtube.com/watch?v=iHPHTN9pDyo
No de, kik az elkövetők és miért?
Az UNICEF munkáját segítő és a programban közreműködő gyerekek személyes tapasztalataiból azonban az is kiderült, hogy az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik még az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben, de akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó attitűd felvétele – az a menő, aki ezt meg meri csinálni.
Számos történetet, tragikus esetet találhatunk az interneten, ahol az cyber megfélemlítés, zaklatás emberéletet követelt. Az elkövetők sok esetben súlyos önértékelési problémával, szorongással küzdenek, melyet legtöbb esetben a család nem észlel vagy elhanyagol foglalkozni vele, vagy azon tulajdonság, mellyel eléri így „győzedelmeskedni tud valaki felett”.
Gyakorlatilag elmondható mindezen jellemző csoport az áldozatokra, is kiegészítve a családból vagy környezetből kapott leértékeléssel.
Mit tehetünk?
- Lefektetni a megfelelő internet használati szabályokat
- Magabiztosságot és bizalmi alapon működő családi hátteret teremteni
- Folyamatos kommunikáció a családban e témában esetekkel és példákkal
- Tisztázni a gyerekekkel, mit okoz egy megfélemlítő áldozata lelkivilágában
- Osztályfőnöki vagy erkölcstan órák keretében több alkalommal átbeszélni a témát
- Erősíteni a gyerekekben az önbizalmat és a pozitív önértékelést, tanulmánya nyugtázásával és dicsérettel, hisz erős és stabil jelemmel nem képes más őt elnyomni, illetve nem lesz szüksége arra, hogy mást elnyomjon
- Szülőként adatokat adni, hogyan ítélje meg a gyermek, ki jó szándékú és ki nem az a viselkedése és kommunikációja alapján
Így levonhatjuk a következtetést, hogy a pedagógusok és a szülök közösen sokat tehetnek az agresszió és a bántalmazás ellen, ha tudatosan használható eszközöket alkalmaznak a nevelésben és az oktatási programokban.
A fenti videókon túl vannak még más eszközök és egy program, mely segít ebben a témában: https://viragozzesprosperalj.hu/iskolaknak-ovodaknak/
Bocskay-Kiss Éva
A szerzőről
