Pedagógusok az online oktatásról - A Virágozz és Prosperálj Alapítvány felmérése

Pedagógusok az online oktatásról - Egy felmérés eredményei

Pedagógusok az online oktatásról

Tanárokat és tanítókat kérdeztek egy felmérésben a tavaszi online oktatásban szerzett tapasztalataikról, nehézségekről és előnyökről is.

Tanárokat és tanítókat kérdeztek egy felmérésben a tavaszi online oktatásban szerzett tapasztalataikról, nehézségekről és az esetleges előnyökről is. Amint azt a felmérést készítő Virágozz és Prosperálj Alapítványnál elmondták, a pedagógusok nagyon nyílt és részletes válaszokat adtak a kérdésekre. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy név és bármilyen más személyes adat közlése nélkül vettek részt a felmérésben.

A felmérésben résztvevő pedagógusok 39%-a foglalkozik alsósokkal, 42% felsőben, 40% pedig középiskolában tanít – itt figyelembe kell venni, hogy vannak, akik több korosztállyal is foglalkoznak. Arra a fontos kérdésre, hogy diákjaik hány százaléka vett részt az online oktatásban, 0% és 100% között mindenféle válasz érkezett, átlagosan körülbelül a diákok 60%-ka volt jelen megfelelő mértékben.

Pedagógusok az online oktatásról - A Virágozz és Prosperálj Alapítvány felmérése alapján

Az online oktatás előnyös oldalai

Amíg a közösségi média oldalakon jellemzően inkább a tavaszi „maradj otthon oktatás” negatívumait ostorozzák, addig ebben a felmérésben az online oktatás tavaszi tapasztalatai alapján a tanárok több pozitívumot is megemlítettek. Ezek egy része az oktatás és az iskola oldalán előnyös tényezők, más részük pedig arról szól, hogy a pedagógus hogyan élte meg ezt az időszakot.

Néhány pozitív válasz magyarázat és elemzés nélkül:

  • “A szorgalmasabb gyerekek nagyobbat fejlődtek.”
  • “Zárkózottabb gyerekek is érvényesültek, akik korábban nehezebben tanultak, azoknak segített a több írásos anyag.”
  • “Szülők odaültek a gyerek mellé és többet foglalkoztak velük.”
  • “Gyakorlatiasabb és változatosabb volt, de kevesebb anyagot tudtam leadni.”
  • “Több és érdekesebb új anyagot csináltam írásban és videóban.”
  • “Személyesen sokat fejlődtem.”
  • “Nem volt fegyelmezési probléma, sok gyerek felelősségteljes volt, jobb volt közöttük az együttműködés.”
  • “A tanárok összefogása ilyen helyzetben.”

Egységesen használható oktatási anyagok

Az egész társadalmat váratlanul érte az otthoni oktatás, így nem meglepő, hogy a tanárok többségének az jelentette a legnagyobb problémát, hogy nem volt egységesen használható és elérhető digitális tananyag.

Ez a probléma nem érintette egyformán az általános iskolák alsós és felsős diákjait. Alsóban sokkal nagyobb az igény a tanár személyes jelenlétére, de még felsőben is lassabban haladtak, ugyanannyi idő alatt kevesebb anyagrészt tudtak átvenni.

További nehézséget jelentett a tanároknak, hogy nem minden diáknak, sokszor pedig nekik maguknak sem állt rendelkezésükre megfelelő számítógép, elegendő internetes sávszélesség. Abban még valahogyan feltalálták magukat, hogy milyen internetes kommunikációs csatornát használjanak kapcsolattartásra, az osztályzás távoli módjaival azonban nehezebben boldogultak.

Online oktatási nehézségek egy csokorban

Volt pedagógus, aki személytelennek élte meg a tanításnak ezt a módját, míg mások a távolság ellenére sem tapasztalták így. Az iskolák és az ország térségeinek különbözőségéből, a családok helyzetbeli változatosságából szintén jelentős eltérések adódtak a válaszokban.

  • “Eszközök hiánya mindkét irányban (gyerek és pedagógus) probléma volt, a NET akadozott.”
  • “Szinte minden szülő arról panaszkodott, hogy nehezen tudja leültetni tanulni a gyereket, hiányoznak az osztálytársak, sírva fakadnak, stb.”
  • “Online felületek és ezek ismeretének hiánya. (Felületek összehasonlítása, melyiknek mi az előnye, hátránya ….)”
  • “Nem minden gyerek tudott részt venni, eszköz, internet hiány miatt. Van, aki kisebb tesójára vigyázott.”
  • “Az volt a probléma, hogy elérjem azokat, akik elérhetetlenek voltak, és rávegyem őket a munkára.”
  • “Sokkal több időmet vitt el, többet, mint a munkaidő.”
  • “Akadályokba ütközött a házi feladat javítás és osztályzás.”

A tanárok egy része szerette volna kivédeni a diákok „összedolgozását”, mások viszont éppenséggel kihasználták a csoportmunkában rejlő plusz pedagógia lehetőségeket. Az természetesen sok pedagógust zavart, hogy szülők írták meg a gyerek dolgozatát. Többen kiemelték, hogy nagyon időigényes volt a dolgozatok javítása.

A dolog erkölcsi odalát képviseli, hogy azt tapasztalták, nem csak diákoknál, hanem sok szülőnél is hiányzott a motiváció ahhoz, hogy a gyerek érdemben vegyen részt az online oktatásban. Sokan úgy találták, hogy:

„Ez a tanév alkalmatlan volt arra, hogy reálisan értékeljük a gyerekeket.”

Mit szeretne egy pedagógus legközelebb?

Arra a kérdésre, hogy „Milyen segítség jönne jól számodra, ha újra online oktatásra kerülne sor?”, álljon itt pár jellemző válasz:

  • “Melyik felület a nyerő? Teams, google classroom, neolms? Online órához: discord, zoom, google meet?”
  • “Szülők képzése fontos lenne! Tudják jól használni eszközeiket!”
  • “Anyagi hozzájárulást feltétlenül elvárok, hisz a munkaadónak biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges eszközöket.”
  • “Oldja meg a tankerület!”
  • “Olyan applikáció, ahol kisebb csoportokra tudom bontani a gyerekeket, és tudom nézni mi folyik a csoportokban.”
  • “Olyan felület, ahol a gyermek elküldi a feladatot és belejavítok, ezt ő látja.”
  • “Egy oldal, ahol élesen elkülönítve látom, mit készített már el, és mit nem nézett meg.”
  • “A dolgozatokhoz valami igazságos, pörgős rendszert. Sajnos a szülői segítséget nem tudtuk kizárni itt.”
  • “Olyan program, ahol nem füzetben dolgoznak a gyerekek, hanem digitális felületen, amit én ott tudok valóban javítani!!!”
  • “Azt, ha egy tanfolyam (továbbképzés) keretében jobban elsajátíthatnám a különböző eszközök, felületek kezelését, hogy azokat magabiztosabban és hatékonyabban tudjam használni.”

Felkészültünk egy újabb online oktatásra?

Az Alapítvány azzal a céllal is végezte a felmérést, hogy a legmegfelelőbb ismeretekkel segítse a tanárokat az általuk szervezett következő pedagógus konferencián, amit augusztus 25-én tartanak. A címe a témához illően: ONLINE OKTATÁS A GYAKORLATBAN

Ezt felkészülési konferenciának szánják arra az esetre, ha a 2020/21-es tanévben egy-egy iskolában vagy országosan ismét online oktatásra kerülne sor.

ONLINE OKTATÁS A GYAKORLATBAN
2020. augusztus 25.

FELKÉSZÜLÉSI KONFERENCIA PEDAGÓGUSOKNAK

REGISZTRÁCIÓ ITT

Facebook Comments

Maradjunk kapcsolatban

Gyermeknevelés - Közösségi Média

Kategóriák