A gyermeknevelés szó jelentése
A gyermeknevelés egy gyermek vagy fiatal személy testi, lelki, szellemi, jellembeli fejlődésének, önállósága kialakulásának segítése, irányítása leginkább tudatos tevékenységgel, valamint példamutatással azért, hogy a gyerek a nevelő személy (szülő, pedagógus, stb.) hozzájárulásával és hatására elérjen valamilyen konkrét célt.
A gyermeknevelés szó eredete:
– gyermek < gyerek < ómagyar: gyermek < ősmagyar: germuke (gyerek) < sumér: ger-mu (gyermek) < ger (nemz, teremt) + mu (meg) = megteremt
– nevelés: nevel < nő (ige) + v (kötőhang) + el (igeképző)
Példamutatás, amit kifelejtenek
Úgy tartják, hogy a hatékony gyermeknevelés alapja a gyermek megértése és az ismeretek olyan átadása, hogy azokat a gyerek, mint igazságokat megfigyelhesse, jól megérthesse és gyakorolva tudatosíthassa, elmélyíthesse, és hogy az ilyen gyermeknevelés együttműködésen keresztül megy végbe. Ez igaz, de ez a nevelésről fennálló igazságnak csak töredéke, mert:
A gyereknevelés sokkal kisebb mértékben ismeretek átadásán, mint inkább a gyerek körül előforduló felnőttek és más gyerekek példamutatásán múlik. Az ismeretek átadása írásban vagy szóban, meg sem közelíti annak fontosságát, hogy a gyerek mit tapasztal arról, hogy jellemzően miként viselkednek a körülötte élők. Az viszont igaz, hogy az ismeretek felemelhetik őt még egy kevésbé példamutató környezetből is.
A gyermeknevelés célja
A gyermeknevelés „végcélja” egy az életével elégedett, minél nagyobb önállóságra szert tett, saját maga és közösségei számára értékes felnőtt, de ha így tekintünk a nevelésre, akkor elfelejtenénk, hogy a gyermekkor az élet része. A gyermekkor tehát nem tekinthető csak valamiféle felkészülésnek a felnőtt életre.
A gyermeknevelés általános célja elvek és módszerek segítségével létrehozni vagy növelni, egy gyermek jellemének, etikai-erkölcsi érzékének, önállóságának növekedését, hogy egyre inkább képes legyen tudatos döntéseket hozni, megtapasztalni döntései következményeit, felelősséget vállalni a tetteiért, és kamatoztatni képességeit és tudását közösség(ek) részeként és érdekében.
A gyermeknevelés konkrét célját különböző korok, társadalmi viszonyok, családi kapcsolatok és tapasztalatok, csoportos és egyéni lehetőségek és képességek eltérő módon befolyásolják. Mindezek hatással vannak arra a fontos dologra is, hogy a gyermek maga mennyire szólhat bele a neveléssel elérendő cél kialakításába.
A gyermeknevelés eszközei
A gyermeknevelés eszköztárát és módszereit befolyásolja, hogy a cél rövid- vagy hosszútávú, valamint az, hogy azzal milyen konkrét testi, lelki, szellemi, jellembeli állapot, esetleg társadalmi helyzet, illetve társas vagy csoportviszonyok elérése a cél.
A gyermeknevelés irányulhat egy vagy több gyerek nevelésére, ami önmagában még nem határozza meg azt, hogy több gyermek nevelése esetén van-e különbség abban, hogy a gyerekekkel külön-külön mi a nevelés célja.
Gyereknevelés vagy gyermeknevelés?
A gyermeknevelés szó jelentése nem változik attól, hogy gyereknevelést vagy gyermeknevelést mondunk. Mivel azonban az elsőtől a serdülő korig (13. év) terjedő életszakaszt gyermekkornak nevezik, ezért mereven tekintve a gyermeknevelést értelmezheti valaki úgy, hogy az ennek az időszaknak a nevelési tevékenységéről szól. A gyermeknevelés szó kissé finomkodóbb és irodalmibb, mint a gyereknevelés, de nincs közöttük lényeges tartalmi különbség.
A szerzőről
