Matek. Mit mondhat egy olyan matematikatanár erről, akit a „leglazább matektanárnak” hívnak és ő is szívesen vállalja ezt?
Nehéz a matek, vagy annak van kikiáltva?
Ha megkérdezünk egy átlagos tanulót, hogy melyik a legnehezebb tantárgy, akkor a legtöbb esetben azt a választ kapjuk, hogy – a matek. És ha azt is megkérdezzük, hogy miért, akkor ezt a választ kapjuk: „Mert a matekot meg KELL érteni…”.
Ha megkérdezünk egy nem átlagos tanulót, hogy melyik a legkönnyebb tantárgy, akkor a legtöbb esetben azt a választ kapjuk, hogy – a matek. És ha őt is megkérdezzük, hogy miért? „Mert a matekot CSAK meg kell érteni…!”
Mi a titka ennek a tantárgynak, amelynek mintha a nehézsége és a könnyűsége egyazon okból fakadna – a megértésből…? És egyáltalán: Mit értünk megértésen?
Mi olyan nehéz a matekban, hogy tanulók százainak, ezreinek keseríti meg iskolás éveit, és nem ritkán az egész életüket is, és ki vagyok én, aki ilyen nagy fába vágta a fejszéjét? Bene Koppány vagyok, népszerűbb néven A leglazább matektanár. Magántanárként küzdök az oktatási rendszer hiányosságaival.
Nagyon sok diákom van, és még több azoknak a száma, akik megkeresnek egy-egy feladattal, vagy témával, vagy csak azzal, hogy meghallgassam őket. Nehéz ma iskolába járni. A matekkal kapcsolatban fogjuk körbejárni a témát, és meglátjuk, meg lehet-e érteni, hogy mi a baj, van-e baj, és hogy lehet-e még kezdeni ezzel valamit, vagy már reménytelen.
Ennyire fontos egy szó?
Először is nézzünk egy kísérletet. Arra kérem, hogy gondolatban fogalmazza meg, hogy mi az, hogy szám. Ha sikerült, akkor esetleg mondja el valakinek, ha azonban nem sikerült, akkor jön a következő kérdés:
Ha valaki nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy mi az a szám, akkor hogy érthetné meg pontosan a matematikát, ami nyilvánvalóan épül a szám fogalmára?
Lehet, hogy sehogy! Amúgy mi az, hogy megérteni?
Megérteni azt jelenti, hogy amikor valaki ránéz egy szóra, fogalomra (nyomtatásban), vagy meghall egy szót vagy fogalmat (élő beszédben), akkor pontosan arra gondol, amire az írás pillanatában az az ember gondolt, aki leírta ezt a tudást. Pontosabban, az a gondolat helyesen és teljesen megvan.
Akkor a következő kérdés, hogy ha ezt jelenti a megértés, akkor vajon mi okozhatja, hogy olyan sok embernek gondot okoz megérteni a matekot, akiknek esetleg más tárgyakkal nincs túl sok problémája? A válasz – szerintem – az, hogy a matekot nem magyarul tanítják.
Miért nem értik a matekot?
Ha az ember tényleg belemélyed a matekba, és hajlandó elfogultság nélkül szemlélni, amit lát (ez a titka az új felfedezéseknek), akkor észre KELL, hogy vegye, hogy a matekban szereplő szakkifejezések NEM magyarul vannak.
Hanem? – kérdezhetné valaki. Latinul, görögül, arabul.
Azt hiszem, nincs még egy olyan tárgy, amiben olyan sok idegen szó lenne, mint a matek.
Persze az idegen nyelvekben több van, de amikor angol- , francia- vagy németórán ül valaki, akkor ez nyilvánvaló. Hiszen úgy ül be, hogy idegennyelv-órája lesz. A matekban azonban észrevétlenül kapja ezt az ember. És ennél még durvább, hogy nem biztos, hogy ezt a tanár észreveszi. Mert neki ez már természetes.
Néhány példa az idegen szavakra a matekban, hogy ne csak a levegőbe beszéljek:
TRAPÉZ, NEGATÍV, POZITÍV, RECIPROK, ABSZOLÚT ÉRTÉK, ROMBUSZ, DELTOID, MÍNUSZ, PLUSZ, NULLA, PARALELOGRAMMA, GEOMETRIA, KÖB…
Ezek voltak az általános iskolai példák!
Középiskola, NEM emelt szinten:
PARABOLA, HIPERBOLA, DISZKRIMINÁNS, LOGARITMUS, INVERZ, ELLIPSZIS, SZINUSZ, KOSZINUSZ, TANGENS, KOTANGENS, TRIGONOMETRIA, DIFFERENCIA, KVÓCIENS, BINOM, POLINOM, GRÁF, KOORDINÁTA, VEKTOR…
Emelt szinten:
DERIVÁLÁS, INTEGRÁLÁS, LIMESZ, SZUMMA, DODEKAÉDER, IKOZAÉDER, OKTAÉDER, HEXAÉDER…
És a legszebb példa:
MATEMATIKA.
És ehhez jönnek a magyarul hangzó, mégis érthetetlen dolgok:
DERÉKSZÖG (mitől derék?), MÁSODFOKÚ, valami a NÉGYZETEN, ELLENTETT…
Riasztó, ugye?
Más gond is van a matekkal
Gondolom, látható, hogy ez igencsak meg tudja keseríteni a diákok életét. A tanárokét is. És ez még csak egy dolog.
Van egy óriási különbség a matek és mondjuk a történelem között. Történelemből el lehet játszani, hogy nem tanultam meg a francia forradalmat, de kenem-vágom az első világháborút. Igaz?
Ugyanis semmi közük egymáshoz. Jó, egy ötös felelethez lehet, hogy jól jön, hogy az egyik hogyan készítette elő a másikat, de azért nem létfontosságú. És a matek?
Nincs olyan ember a bolygón, aki nem tud összeadni, de kiválóan érti a szorzást!!!
A MATEKBAN MINDEN EGYES TÉMA EGY KORÁBBIRA ÉPÜL, AMIT HA NEM ÉRTETT MEG VALAKI, HALVÁNY ESÉLYE SINCS TOVÁBBMENNI!!!!!
És akkor nézzünk rá a mai magyar (vagy külföldi, ez nem tipikusan magyar kérdés) helyzetre. Kik azok, akik leginkább szenvednek? Akik a 2-esre hajtanak. Mennyi hiányosságuk van? Sok.
Hogy fogják megérteni a következő anyagot? …
A matematika tanításban nagyon oda kellene figyelni arra, hogy mindenki MINDENT megértsen, de valahogy nem ez történik, hanem éppen ellenkezőleg. Ha valaki lemarad, akkor örökre leírják.
Meddig lesz ez így…? Ki tudja.
Ha rajtam múlik, már nem sokáig…
Szerző:
Bene Koppány
leglazább matektanár
A szerzőről
